Az eső elállta után előbújnak a csillagok, langyos szellő támad a városban. A Jóság Forrása borszökőkúttal, valamint egy morgó őrrel fogadja a hősöket. A hivalkodónak cseppet sem nevezhető fogadóban egyszerű dalok, és szerény ételek várják a vendégeket. Csupán a pincében fellelhető Fürdő az, ami felkeltheti az utazó figyelmét. A kalandozók még helyet sem foglalnak, máris masíroznak a pincébe, amint meghallják Kaldal nevét. A Fürdőt hatalmas, egymástól kőfallal elválasztott dézsák alkotják. Sűrű gőz és férfiak nevetése tölti be a teret. Végiglopakodnak a folyosón, Myrina elcseni az egyik katona hajtűjét, így a folyosó végén lezárt ajtót Vico könnyedén kinyitja. Az ajtón túl néhány lépcsőfokot süllyed, majd kanyarodik a folyosó, ahol három felfegyverzett őr beszélget. Myrina ledobja ruháit, eltévedt fürdőzőnek kiadva magát, majd a rangidős őrt az egyik dézsához csábítja. Blánnír leüti az őrt, majd egyszercsak a félig józan Kaldal kerül elő fegyverhordozója társaságában.

Blánnír levetkőzik és csatlakozik a fürdőzőkhöz. Tovább itatja a kiéhezett Kaldalt, aki a víz alá nyomva kényezteti olyan helyen a felföldit, ahol eddig talán csak a Homályrév kéjhölgyei... Blánnír eközben igyekszik eszméletvesztésig víz alatt tartani Kaldalt, sikerül is neki, így az ájult katonát fegyverhordozójára bízza és biztosítja, hogy az este folyamán még csatlakozik hozzájuk. A maradék két őrt gyorsan lerohanják, Tegrin pedig megmenti a végzetes sérülést szenvedett harcost  Az ajtó mögötti csatornán keresztül Vico, Tegrin és Myrina gyorsan eljut a tekercsekkel teli ládához, majd ki is cserélik hamis oklevelükkel és elindulnak vissza Blánnírhoz.